A Magyarok Nagyasszonya – ÉletAnya

A  Magyarok Nagyasszonya kapcsán olvasd át kérlek az alábbi összefoglalót, melyet utána kiegészítek saját  történetemmel, megéléseimmel, és örülök, ha Te is hozzáfűzöd a meglátásaidat.

I. Összegző Téma Bevezető

Bevezetőül álljon itt egy kimerítő és átfogó összegzés a Magyarok Nagyasszonyáról (forrása: http://www.ktp.hu/).

Ha a személyes megéléseimet olvasnád és a gyakorlatot szeretnéd elvégezni, akkor kezdheted azokkal is. Ehhez gördíts a II.es és III.-as pontokhoz lejjebb:)

“Kevesen gondolnak talán arra, hogy az ,,asszony”, s így a ,,nagyasszony” szó nyelvünknek még pogány kori rétegéből való. A magyar nyelvbe az alán ,,achszin” szó kerülhetett át a 8. század táján, amikor szorosabb kapcsolatok lehettek az előmagyar törzsek és az alánok között. Az ő nyelvükben a jelentése ez volt: úrnő, fejedelemasszony. A Halotti Beszédben még így olvassuk: ,,vimagguc szen achscin mariat”. Később elhomályosult “fejedelmi” jelentése, s nyilván ezért adhatták hozzá a fokozó “nagy” jelzőt… (A m. nyelv tört–etim. szótára. I. k. Bp., 1967. 189. lap).

Mennyei fejedelemnőnek tisztelhették tehát Máriát az első Krisztus hitére tért magyarok, és megerősítette őket e hívő tiszteletükben Szent István király, amikor elmerülve a gondban, hogy kire maradjon halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, istápolása, Szűz Mária oltalmába ajánlotta önmagát és királyságát. E természetfeletti kapcsolatot Mária és hazánk népe között a Szent István halálát követő belvillongások sem tudták elhomályosítani, és Szent László, a lovagkirály uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védte életét, hitét és övéit a középkor magyarja, mikor pedig az 1683. szeptember 12-i, a Bécs melletti Kahlenbergben lezajlott csatában visszaszorították a török szultán seregeit, megkezdődhetett a magyarországi török uralom fölszámolása.

1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását a Nagyasszonynak. Az egyházi élet újjászervezésében ismét nagy szerepet játszott a ,,mindörökké áldott Nagyasszonyunk”.

XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímás-érsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét. Eleinte október 2. vasárnapján ünnepelték. X. Szent Pius pápa tette át október 8-ra.

A II. Vatikáni Zsinat után áthelyezte a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re, de 1984-től ismét október 8-án üljük.

Magyarok Nagyasszonya

Mi magyarok elsőként, de nem egyedül tiszteljük Nagyasszonyunknak, azaz nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Hogy csak néhány más országot említsünk: Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti Patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik. Franciaországot XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638- ban, és Nagyboldogasszony napján emlékeznek rá. Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának, 1647-ben; ők december 8-án ünneplik. Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király nyilvánította a Szűzanyát 1656-ban. 1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték. XIII. Leó adta jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanyát Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként tiszteljék, valamint, hogy az angol püspökök 1893-ban fölajánlják Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.

A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.

Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa, amikor hazánk megérhette fennállásának millenniumát (1896). A liberális nemzetállamra jellemző ünnepi törvénycikk nem említi az oltalmazó Nagyasszony nevét. A liturgikus reform hazai rendelkezései (1971) értelmében az ünnep Mária nevenapjára tevődött át.

Máriának a magyarság pátrónájaként való tisztelete már Szent István felajánlásával elkezdődött, azonban ezt évszázadokon át Nagyboldogasszony napján ünnepeltük. Különleges középkori kultuszáról tanúskodik a lebontott esztergomi Porta Speciosa homlokzati freskója, amelyet bővebben karácsony ünnepénél jellemeztünk. Az elajánlás a Hartwik-legenda hatásos előadását tükrözi: a szent király szemét és kezét a csillagok felé emelve, így kiáltott föl: Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te oltalmadba, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájunknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet. A szepeshelyi (Zipser Kapitel, Spiąske Pohradie) székesegyház falképe is a kultusz elevenségét bizonyítja: a kép bal felén Mária a koronát nyújtja az előtte térdeplő Károly Róbertnek, jobbról pedig Tamás esztergomi érsek ajánlja föl a Koronát a Nagyasszonynak. Ennek egyik felirata így hangzik:

AD TE PIA SUSPIRAMUS
SI NON DUCIS DEVIAMUS
ERGO DOCE QUID AGAMUS
VIRGO MEI ET MEIS MISEREARIS
ANNO DOMINI MCCC DSCIMO SEPTIMO.

Magyarul: Hozzád sóhajtunk kegyes Szűz, ha nem vezetsz, eltévedünk, taníts hát, hogy mit tegyünk. Rajtam és enyéimen könyörülj (1316).

A XV. században Máriának a Napbaöltözött Asszony szimbólumával való ábrázolása tükrözi a kor nagy vallási és politikai feszültségeit. Erről a Szeplőtelen Fogantatás ünnepénél bővebben is szólunk.

A jelkép hazánkban különleges hangsúlyozást kap: a törökellenes küzdelmek szakrális-mágikus jelképévé válik. A Magyarok Asszonya-invokáció ekkor lesz szinte szükségszerűvé. Vásárhelyi András ismert énekében már így szól Máriához:

Halottaknak megszabadejtója,
Törököknek megnyomorejtója
Királyoknak jó tanácsadója,
Magyaroknak megoltalmazója.

A barokk lírai hangvétellel így magasztalja:

Óh Istennek szent Anyja,
Szépséges Mária.
Szépséges Mária.
Szépséges Mária.
Országunknak oltalma,
Tündöklő aranyalma.
Te vagy nékünk nagy kincsünk,
Szépséges Mária.
Mindenben reménységünk.
Óh napnak fényessége,
Csillagok ékessége…

Lipót király 1693-ban a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen hálát adott az Úrnak, hogy a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárására megengedte az országnak a félhold uralma alól való felszabadulását. Megfogadta, hogy az elpusztult templomokat fölépíti.

Ezt a jelenetet örökíti meg Árpás (Móriczhida) hajdani gótikus premontrei templomának barokk oltárképe: Lipót az ország nagyjainak társaságában hazánk térképét ajánlja föl a Boldogasszonynak, akit két angyal a Szent Koronával koronáz meg. Más angyalok oltalmazó palástját vonják szét.

A Nádasdy-család Lékán (Lockenhaus) hatalmas oltárt állított: Mária koronázási palástban, fején Szent István koronájával.

A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.

Föltűnik azonban a téma monumentális barokk falképeinken is. A székesfehérvári jezsuita, később cisztercita templom freskóján Mária az ég királynéja: lába alatt a hold, ölében a Gyermek, és fogadja Szent István hódolatát, az ország felajánlását. Közöttük a mennyei udvarból máris kardos angyal ereszkedik alá, hogy társainak seregével megvédje a felajánlott országot.

A török mecsetre épült szigetvári plébániatemplom Dorffmeister Istvántól festett hatalmas kupolafreskója (1788) a város magasztos történeti sorsában szintén ezt az eszmekört fejezi ki.

A kupola alsó részét szegélyező keretben négy chronostichonos felirat. A nyugatin: SOLIMANI ZRINIQUE FATIS SUBDITA (=1566: Szolimán és Zrínyi végzetének beteljesedésével elbukott). A keletin: SUB LUNA HIS PLANXIT (=122: ennyi ideig nyögött a Hold alatt). A délin, az oltár fölött: REVINDICATA FAME JVRE VETERI EXULTAVERAT (=1688: éhség által ősi jogon visszaszerezve, örvendezett). Az északi, bejárati oldalon: HODIE PICTVRIS EXORNATA OVANS SAECVLVM SERVAT (=1788: ma festményekkel ékesítve ünnepli meg századik évfordulóját).

A kupola nyugati freskórészén Zrínyi halálát látjuk: keresztény Antheus, akit csak úgy tudnak legyőzni, hogy a törökök magasba emelik. Tekintetét az égre szögezi. Egyik angyal a Szentháromságot mutatja neki. Mellette a halott Szulejmán és a vár.

Északi részén: Szigetvár visszavétele fölött is angyal lebeg, aki egyik kezében keresztet és babérágat tart, a másikkal pedig kiutasítja a törököket. Néhány láncaiból szabaduló szimbolikus alak a kereszténység diadalát idézi.

A déli oldalon oszlophoz támaszkodik a babérral ékesített győztes vezér, Vecchi ezredes. Mellette magyar vitéz a diadalmas sereg zászlaját tartja a kezében. A zászlón kétfejű sas és magyar címer. Előtte a szigetvári bég térdel. A háttérben egy magyar katona kenyeret nyújt az éhes törököknek.

Az oszlop felső részével együtt felhőkbe vész. Itt a Boldogasszony lebeg, könyörögve fölfelé tekint, és kezeivel pártfogó, ajánló mozdulatot tesz az ország felé. Mária és a körülötte lebegő angyalok, akik belejátszanak az alsó emberi jelenetekbe, mintegy kört alkotnak. Ezen belül a kupola a tetején ragyogó dicsőségben a Szentháromság jelenik meg.

Dorffmeister Istvánnak Szentgotthárd apátsági templomában látható freskóit szintén jelentős mértékben ihlette a Patrona Hungariae képzetvilága: a kupola nyílt eget ábrázoló közepén aranyos felhőkön, hétpecsétes könyvön fekszik Isten apokaliptikus Báránya, angyalfejektől és két angyaltól körülvéve. Alatta egy másik angyal, aki szivaccsal letörli a bűnbeesésnek kőlapra rajzolt képét.

Egy ülő női alak, az Ecclesia, fehér ruhában, kék palástban, arany stólával, jobbjában kelyhet és paténát tart, sugárzó ostyával. Baljában térdének támasztott nagy könyvet fog, amelyen IN PRINCIPIO ERAT VERBUM olvasható. Tőle jobbra, a könyvtől félig eltakarva, görnyedten ül egy másik női alak, sötét aranysárga ruhában, lefátyolozott arccal. Ez a Synagoga, kezében T alakú kereszt, amelyre kígyó csavarodik. Két felírást is látunk. Az egyik: LVNA LEOPOLDI REGIS PROSTERNITUR ARMIS (=1664, a szentgotthárdi győzelem), azaz: Lipót király fegyverei által a félhold szétszóródik. A másik: VT PER TE FIDEI PROSTRATVS FVGERAT HOSTIS HIC PER TE MATER TVTVS ET ESTO LOCVS (=1784, a festmény keletkezésének éve). Vagyis: hogy általad a hit előtt hátrálva, meneküljön az ellenség és ez a hely a Te védelmed alatt.

A kupola legnagyobb részét a csata ábrázolása foglalja el. Alsó övezetét küzdő alakok sokasága tölti be. Odafönt a hadak sorsát intéző istenség, az ide-oda röpködő, a legyőzötteket üldöző, a győzteseknek pálmát vivő angyalok, és a Patrona Hungariae a magyar címerrel.

Nemesapáti szép barokk templomi képén a Patrona magyar szentek társaságában jelenik meg:

HUNGARA QUID TREPIDAS TELLUS ACCEDE PATRONAM
NON PATITUR VACUA ILLA PERIRE PRECE?
SINT SUA SCUTA ALYS, SUA SINT MUNIMINA ET ARCES
VIRGINIS HUNGARIAE PRAEBET ASYLA THRONUS.

Nyilván középkori hagyományok ihlették a Nagyasszonykép néven emlegetett székesfehérvári, piactéri Mária-szobrot, amelyhez még századunk első évtizedeiben is az ünnepen a székesegyházból körmenet indult. Felírása: MAGYAR HAZÁNK NAGY BOLDOG ASSZONYÁNAK TISZTELETÉRE 1703-BAN ÉPÜLT KÉPÉT 1834-BEN MEG ÚJJÍTOTTA AZ EPE MIRIGY DÜHÉTŐL HARMAD ÉVVEL MEG MENEKEDETT SZÉKESFEHÉRVÁR.

A kultusz nemcsak jámborsági, hanem politikai szándékokból, talán a kezdődő szabadkőművesség ellensúlyozására ihleti a Congregatio Beatae Mariae Virginis sub titulo Magnae Hungarorum Dominae Nationis Hungaricae (1734) néven alakult győri jámbor társulatot, amelynek tagjai főleg a főpapok, főurak, magasrangú katonatisztek közül kerültek ki.

Nem szólhatunk a Regnum Marianum-ideológia irodalmi és társadalmi, politikai jelentkezéséről. Kiváltó oka, éltető forrása a hódoltság és reformáció, később pedig a konzervatív hagyománytisztelet. A jelenséget Szekfű Gyula útmutatása nyomán Németh László vizsgálta meg. Az ideológiát Eszterházy Pálnak szinte minden katolikus imádságos könyvben megtalálható felajánló imádsága summázta.

Ehelyett Dessewffy Sándor Csanádi püspöknek Máriaradnán 1895 őszén, a millenium vigíliáján tengernyi búcsúsnép előtt elmondott, komor sejtelmektől ihletett rövidebb felajánlását idézzük:

“Könyörülj hazánkon és áldd meg nemzetünket, hogy Szent István koronájában és az ő erényeiben egyesüljünk valamennyien, kik tagjai vagyunk az általa alapított és a Te égi oltalmad alá helyezett Magyarországnak. Óvj meg bennünket az elsatnyulástól, a pártvillongásoktól, a hazát bontó vallástalanság mételyétől. Válságos időben közeledünk itteni létünk másodezredének küszöbére. De Te, ki a múltban honunkat háborúkban diadalra vezetted, békességben fejlesztetted, viszályokban, éhségben és ragadós nyavalyákban elpusztulni nem engedted, ki sok szükségeinkben segítettél, szorongatásainkban oltalmaztál, a szerencsétlenségtől megóvtál, örömünkben és bánatunkban mindig mellettünk állottál: légy áldott mindezekért és az új ezredévben se hagyj el minket. Kelj föl mellettünk szent Fiadnál, Boldogasszony és ne engedd, hogy a mi hazánk, nemzetünk boldogabb jövője fölött valaha kétségbe essünk.”

Istenünk, ki a Szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyesen, hogy akit Szent István királyunk példája szerint Nagyasszonyunknak tisztelünk a földön, annak örök társaságában örvendhessünk a mennyben!”

II. Személyes élmények

A folytatásban pedig mindehhez hozzákapcsolnám utam és saját élményeim, megéléseimet, hogy belső megélések nyíljanak benned is:

Regina Hungarorum

2001 júliusát írtuk, amikor Szőke Lajos vezetésével egy kis csapatban Dobogókő szakrális helyeit jártuk éppen. Szőke Lajos – kit mindent tekintetben sokra tartok és tisztelek, nagy tudása mellett szerénysége végett, akkoriban járta a Pilist újra feltérképezve annak szakrális szempontból és rezgés szempontból kimagasló helyeit. A kirándulás ez alkalommal nem jelzett utakon vezetett, a bozótoson keresztül “úttalan utakon”. Aznap a Regina Hungarorum-energiájának központjába (Magyarok Királynője) vezetett bennünket Lajos. Én akkoriban még nem tudtam, hogy mit is jelent ez a kifejezés valójában, de minden szív rezdülésemben éreztem, hogy ott a helyem azon a kiránduláson.

Elértünk arra a helyre, ahol Lajos a legmagasabb rezgésszintet mérte, s egy kis ráhangoló elcsendesedésre készültünk. Háromszor kimondtuk együtt:

Regina Hungarorum. Regina Hungarorum. Regina Hungarorum.

Hatalmas energiahullám járta át testünket és szíveinket. Erős, mégis melegséggel átitatott energia jelent meg és hatotta át a teret. Folytak a könnyeim, de amolyan meghatott-örömteli-meleg könnyek voltak azok. Akkor és ott tudtam, hogy az Valami, amit ott megéreztem, az a kulcs mindenhez. Nekem és nemzetünknek. És a világnak.

Aztán pár évet aktív tevékenységgel, építéssel töltöttem – angol nyelviskola, Fény-Forrás Gyógyítóközpont, majd babavárás és szülés évei következtek, és az önmegvalósítás témája körül sertepertéltem minden szinten. Közben mindvégig ott volt velem az a minőség, s belülről erősített. S amikor szükség volt rá, akkor csak háromszor kimondtam Regina Hungarorum – és Ő máris ott volt, s áthatotta a teret.  Kicsit varázsigévé vált számomra.

S bár a szakrális magyarsággal és a nőiség szakralitásával sokat foglalkoztam, mégsem kapcsolódott össze IstenAnya és a Regina Hungarorum bennem sokáig. Bár az értelmemmel értetted, de valahogy és valamiért a belülről szétáradó, egyértelmű belső megértés még váratott magára.

Aztán eljött a NagyBoldogasszony papnőjévé avatásom, majd a Mária Háló üzenete és Epheszosz. Ott, a Mária Házban mindent megértettem. Összeértek a szálak és egyértelmű volt, hogy a magyarság IstenAnya és Nagyboldogasszony fogalma egy a Regina Hungarorummal és annak minőségével. Megértettem, hogy Ő, akit hívtam és aki olyannyira megérintett annak idején Szőke Lajos vezette kirándulásban ŐsTen Leánya, az Istennő maga, az isteni női energia forrása. S azt is megértettem, hogy akkor és ott abban a kirándulásban beavatódtam, átitatódtam Vele. Azóta hordozom és képviselem Őt.

Minden Életek Anyját. ÉletAnyát.

Minden ami aztán történt az egy hosszú felkészülés volt, hogy méltán kiáraszthassam az Ő energiáját a térbe és hogy meghívhassam a Földbe. De ezek már az AranyAsszony iskola születésének IstenAnyai vezettetéseinek és a Mária Háló horgonyzásoknak a történetei, a Szakrális Női mint ÉletAsszony történetei.  Azaz a beavatódásnak és a felkészülésnek a földi síkon megnyilvánult küldetésbe állásai. De ott kezdődött minden a Pilisben…a Regina Hungarorummal.

III. Gyakorlat

>>>S ha van kedved, akkor engedd be Őt, a Magyarok Királynőjeként, a Magyarok Nagyasszonyaként, Regina Hungarorumként és tapasztald meg az így hozzád érkező minőséget és annak erejét.

Ehhez elég a házi oltárodnál elcsendesedned és háromszor kimondani a nevét és befelé figyelni. Arra, ami benned történik ekkor. S hívhatod Őt jártadban-keltedben, amikor megerősítésre van szükséged – érzékelésem szerint elsősorban a küldetésedben. S szívesen olvasom megosztásaidat, arról, ami történt, s kinyílik benned:)

Szőke Lajos így ír minderről:

A legsikeresebb és legszükségesebb tudatformáló Erő: MAGYAROK NAGYASSZONYA, (REGINA HUNGARORUM)

Fizikai szinten megnyilvánult egyetemes Életszentség. A legnagyobbak közül való. Energetikailag lemeríthetetlen, küldetése a Vízözön óta a legfontosabb, mindig készen áll arra, hogy a segítségünkre legyen, s birtokosává válhat minden útkereső.

Energetikai fényalakjának fellelési helye: a Pilis-hegység. Azon erők leghatalmasabbika, amelyek a Kárpát-medence népeit békességes szövetségre, boldogabb létezéshez segíthetik.

Lemúriában és Ataiszon istenanyai rangban volt, a Vízözönt követően ÉLETANYA lett a neve, a mitológiákban mint ÉLETFA szerepel, szent hegye Pilisszentlélek mellett a Szentléleki tető, szent növénye a bodza és a rózsa, sumér-korabeli szent madara a füsti fecske, tündöklő energetikai fényalakja a KETTŐS KERESZT. Segítségével testünk az Élet templomává, az ÉLETANYA szálláshelyévé válhat.

***

(Mindezek az AranyAsszony Iskola Magyarok Nagyasszonya napi tanításában kerültek közlésre).

Share This:

About Pozsgai Nikoletta

Pozsgai Nikoletta Katalin vagyok, kineziológus, életmód tanácsadó, nőiség-fejlesztő terapeuta, tréner NagyBoldogasszony papnője, az AranyAsszony Tradíció őrzője, s követe. A küldetésemben és hivatásom gyakorlásában tanári, természetgyógyászati végzettségeim (életmód tanácsadás-és terápia, kineziológia), tréneri és tanácsadói tapasztalatom adja az alapot, derűs és optimista személyiségem a megtartó erőt, az empátia és szeretet a kommunikációs csatornát:)